Hogy amúgy mivan
Ezt kérdezték többen
Aztán meg néztek mikor
Mondtam mégsem ütöttem
Meg senkit akinek amugy
Kijárt volna régen
Valami kacifántos sugallat
Megoldás képpen
Ugye néha te is vagy így
a plafonnal ketten
A hangulatom kiült rám
Az arcomra kentem
De nem baj jó ez így
Van rajta lámpa
Esténként meg nappal néha
Ezzel fénylünk a világra
Nézzük a csőben ott van
Biztos a megváltás
Néha remeg kicsit mint
A bokorba a hányás
De nem kell félni mert
Ezektől nincsen elválás
Tudod mint napközbe szembe
Ha jön az elvárás
Aztán ha lefekszem jobb lesz
Képem lesz groteszk
Amit vágok ha eljön még ma
Mikor érzem h jó ez
Tudod mikor végül a plafonnal
Maradtok ketten
Én vagyok magammal
Te meg karmolgatsz csendben
Meg végül is jó h itt
Vagy nekem nemtom
Szabad-e ennek örülni még
Tudod a lelkem beton
Abból van ja ne csodálkozz
Mikor formába öntöm
A katyvaszt magamból szépen
Figurázva a világra köpöm
Meg közbe jó ez érted
Csak annyi a baj
Hogy én rájöttem stikába
Néz, mond meg hall
Bárki engem az egész
Rendszer van hiába
És semmit sem tud az se
Aki az egészet kijárta
Meg milyen már az is
Hogy újabban érzem
Hogy nem is az a jó
Amiben mindig is hittem
Meg nem akkor van minden
A legnagyobb rendben
Mikor ilyen izéjó fílingbe
Oda vonatjegyet vettem
