Nem lesem már a csillagokat
csak nézem illatát érzem
egy lánynak és sejtem még várnak
rám odakint többen de csak állnak
csöndben cigiznek körben
én meg csak nézlek a kezem meg ölben
mennyi mindent szeretnék mondani
beléd oltani néhány érzést megannyi
féltést csendben ülj kérlek mint régen
mert éppen most talán merem mondani
talán fogod még hallani
milyen más minden este és
idegen a teste minden lánynak
kik csak árnyékban láttak semmit
sem akarnak s mégis vallatnak
mi nem jó miért kell most újra
kelned útra járni a régit dúdol
egy ballada füledben dallama
én súgom s te dúdolod megint
az élet meg beint de most kussolhat
túl sokat unszoltak elég volt ennyi
most kéne még tenni idő van bőven
ennyi még kitellik tőlem
igazából csak köszönöm
minden volt s most hogy vége
üljünk ki még egyszer a térre
lessük a az eget csendben mehet
minden úgyse érdekel
csak azt hallom ahogy bennem énekel
rólad szól minden dal veled hal
és éled a lélek csak ennyi az élet
veled fekszem és kelek mindent
lenyelek akarom legyek és ez már valami
hiányzik valaki ez minden
mit mondani merek ettől lesz kerek
minden nap és óra az ember mivolta
látom állsz a szobában csöndben nézlek
egész nap ezt vártam nem szólsz semmit
nem kérdezek semmit mosolyogsz mindig
a józanészt intik mértékre emberek de
megállni nem merek csak várom
mostmár jöhet minden halálom
bárki bármit kérhet lenyeltem megannyi
férget sokfelől éget az élet leszarom
20 évem hatalom a sebeket bevarrom
nézlek még.megnyugtatatudathogyittvagyvakolatszívemenvégre.
az éjszaka csak az ördöggel kerek
de igazán félni mégis csak melletted merek
mindent szart kibírok átlépek rajta
van bőr a képemen gondolj csak arra
ki voltam
én ki mosolyt csókol még holtan
is akár minden keserűre volt
alkalom derűre emlékszem mindig
s mégis ütnek most nap mint nap
rég nincs már tapintat s ki simogat
tapinthat sebet minden egyebet eskü
semmi nem zavar de takarj be szemeddel
had szagoljam hajad ez minden mit maradt
bennem éltető erő semmi csak merő
indulat mindennap itt mulat
kéjesen zsiványul bennem mondom
mindent lenyeltem simogass engem
nézdd meg mi lettem minden tettem
csak ezért hogy egyszer jöhess és
tedd el zsebre Ferkót és ha megvolt
korholj és szorongass
üss és ringass
szívemre szívedet teregesd
könnyes pofámat kicsit még szeretgesd
(mert fekete a lélek
ugrani ha mélyet nem
merek mert félek lökj
le majd kérlek és ennek
az egésznek engem és
téged választunk lesz
tanulság végleg
"csak utánad kérlek"
egyetlen kedvesem
késemet keresem
ja már hátamba vágtad
nem kell a bánat
így a szép hogy miközben karmolgatsz
a hajammal játszol s szívemnek dalolgatsz)
nihil hajnalban kávéhoz
2007.07.21. 03:58
4 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://czombi.blog.hu/api/trackback/id/tr99122270
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Babe 2007.07.21. 22:38:07
Teccik, szal elnézésnek helye nincs (mert nincs szükség rá):)!
X. 2007.07.21. 23:23:46
Abszolúte egyetért!(:
filatorigát 2007.07.24. 00:11:36
teccik..
szép estét!
szép estét!